dr. Tihanyi László weboldala

Kutatók szerint az avokádó fontos fegyver lehet a kezünkben az öregedés és bizonyos betegségek elleni küzdelemben. Az avokádó gyümölcsből préselt olaj klinikai tesztekben erős antioxidáns hatást mutatott, tehát eredményesen harcol a sejteket, szöveteket károsító szabad gyökökkel szemben, melyek olyan betegségek kialakulását segítik elő, mint a szív-, és érrendszeri megbetegedések és egyes ráktípusok. Tovább...

A kaliforniai paprika a savanykás íz, a ropogós állag és a fantasztikus, élénk színek különleges kombinációja, megtalálhatjuk zöld, piros, sárga, narancs, lila, barna és szinte teljesen fekete színekben is. A zöld és lila paprika íze kissé kesernyésebb, míg a piros, narancs és sárga édesebb, gyümölcsösebb. A kapszaicin nevű vegyület, mely az erős paprikák csípősségéért felelős, csak nagyon kicsiny mennyiségben van jelen a kaliforniai paprikában. Tovább...

A spenót közép és délnyugat Ázsiában honos zöldség, melynek jellegzetes, sötétzöld levelei 30 cm magasságba is megnőhetnek. Virágai sárgás-zöld színűek, kb. 3-4 mm átmérőjűek. Mai ismereteink szerint a rendkívül egészséges, lúgosító spenót az ősi Perzsiából (a mai Irán területe) származik, az arab kereskedők Indiába és Kínába szállították, ahol „perzsa zöldség” néven ismerték. Tovább...

A csipkebogyó vagy hecsedli a vadrózsa termése, melynek jellegzetes pirosas-narancssárgás színe van. Felhasználása meglehetősen széleskörű, gyógyteát, lekvárt, szörpöt és bort is készítenek belőle, de vannak, akik nyersen fogyasztják gyümölcshúsát. Tovább...

A zeller rendkívül értékes gyógy-, és fűszernövényünk, mely a Föld számos országában örvend hatalmas népszerűségnek. Levele és gumója jellegzetes ízű és illatú, B1, B2, C-vitamint, foszfort és élelmi rostokat tartalmaz. Tovább...

A kakukkfű ősi gyógynövényünk, melyet számos ételünk ízesítésére használunk, jellegzetes aromája, markáns íze miatt. Az ókori Egyiptomban a balzsamozás során használták, az ókori görögök pedig fürdőikben és templomaikban (füstölőkben) alkalmazták a kakukkfüvet, úgy gondolták, hogy a kakukkfű a bátorság forrása. A rómaiaknak köszönhető, hogy Európában is elterjedt a növény, melyet ők a szobáik tisztítására, sajtok és likőrök ízesítésére használtak. Tovább...

A papaya finom, édes íze, pézsmaillata, lágy, vajszerű állaga miatt méltán érdemelte ki Kolumbusz Kristóftól az „angyalok gyümölcse” elnevezést. Gömbölyű, vagy körte alakú gyümölcse akár 50 cm-re is megnőhet, de a boltokban található papaya ennél általában kisebb, kb. 15-20 cm. Színe narancssárgás, citromsárga vagy rózsaszín árnyalatokkal. Tovább...

Az okra, mely a mályvafélék közé tartozik, egy zöld, elágazó szárú növény, mely kb. fél-egy méter magasra nő meg. Ősi növénynek számít, mivel Egyiptomban már kb. 4000 éve is termesztették, fejlett világunkban azonban csak az utóbbi évtizedekben vált népszerűvé. Tovább...

Búzafű alatt a fiatal, zsenge, zöld búza növényt értjük, amit még az előtt betakarítanak, hogy a magok kifejlődnének és a növény sárgásbarnává színeződne. A búzafüvet általában dzsúsz formájában fogyasztjuk, ami tulajdonképpen a búzafű préselésével készíthető el. Tovább...

A citromfű egy aromás, trópusi növény, melynek jellegzetes hosszú, vékony, zöld szálai teszik könnyen felismerhetővé, amik akár 1,5 méter hosszúságúra is megnőhetnek. Az ősi gyógymódokat ismerő alternatív gyógyítók a citromfűnek számos értékes és különleges hatást tulajdonítanak. Dél-Amerikában és Indiában évszázadok óta jól ismert a növény, de az utóbbi évtizedekben a fejlett világban, így Amerikában és Európában is egyre népszerűbbé vált. Tovább...

Naponta minden felnőtt egészséges embernek fél kg zöldséget és gyümölcsöt kellene elfogyasztania. Ezzel biztosítanánk a megfelelő flavonoid pótlást és kb. 30g élelmi rost bevitelét is. A vitamin szükségletet ez csak nagyon válogatott zöldségek és gyümölcsök esetében fedezi: citrusfélék, avokadó, kókusztej, friss eper, málna, megy, áfonya félék, olajos magvak, mandula, dió, mogyoró, pisztácia, míg zöldségeknél a brokkoli, a zeller, a sárgarépa, a fokhagyma, hagyma, édeskömény, tök, petrezselyem, káposzta - lenne a lényeg. Tovább...

Létezik-e olyan tudományos evidencia, mely bizonyítani tudja a lúgosító étrend egészségre gyakorolt pozitív hatását? Tovább...

„Porból lettünk, porrá leszünk…” – szól az ismert latin mondás, de vajon mennyi a valóságalapja ennek a mondatnak? A valóság sokkal inkább így hangozna: „Vízből lettünk…”. A víz az emberi szervezet legfőbb összetevője, a magzat közel 100%-a víz, életünk során azonban fokozatosan dehidratálódunk. Tovább...

Nem létezik betegség, nem létezik megbetegedés a szervezet elsavasodása nélkül. Nem lehetünk energiahiányosak, nem alakulhat ki krónikus gyulladás szervezetünkben az anyagcsere, táplálkozás, légzés és környezeti hatás során keletkező savak nélkül. Nem lehetünk egyszerre betegek és lúgosak. Tovább...

Miért nem szereti dr. Young a gombákat? Dr. Robert Young elsősorban a mikroszkopikus méretű, egysejtű gombákról és ezek komoly egészségkárosító hatásáról beszél, amikor a gombákat, mint kórokozókat említi. Tehát az étkezési gombák (nagytestű, soksejtű gombák és a gyógygombák) nem tartoznak ebbe a körbe. Tovább...

Gyakran hallani, hogy a savanyú gyümölcsök, mint pl. a citrom, grapefruit, lime, stb. savasítják a vért és a szöveteket. Valójában a citromsav, a tejsav és más savak, amik az alacsony cukortartalmú gyümölcsökben találhatók – ellentétben a magas cukortartalmú gyümölcsökkel – anionos formában vannak jelen és az emésztés során nátrium-bikarbonáttá alakulnak. Éppen emiatt ezek a savanykás gyümölcsök kifejezetten lúgosítják – és nem savasítják – a vért és a szöveteket. Lúgosítás ugyanis akkor következik be – még ha a pH alacsony is -, ha a szabad kationokat (protonok vagy savak) ellensúlyozza a felszabaduló nátrium-bikarbonát. Tovább...

Egy 3000 éves egyiptomi papirusz részletesen ír egy kenőcsről, mely krokodil zsírt és víziló trágyát tartalmaz, s melyet a hajhullás kezelésére használtak. Az egyiptomi fáraók állandóan parókában jelentek meg, a fiaik pedig megkülönböztetés gyanánt hajukat a jobb oldalon összefogott kontyban viselték. A bibliai Sámson erejének titka hajában volt, de szeretője, Delila alvás közben levágta azt a filiszteusok kedvéért. Hippokratész volt az első, aki felismerte a prosztata és a kopaszodás közti kapcsolatot. Ő római köményt, galamb ürüléket, tormát és csalánt javasolt a kopaszodás kezelésére (külsőleg). Tovább...